Immár kevesebb mint 100 ezer kiskereskedelmi üzlet van Magyarországon, 2024. nyara és idén június vége között 2,7 százalékkal esett vissza a boltok száma. Kiderült, hogy az élelmiszerüzleteken belül a zöldség- és gyümölcskereskedések, valamint a húsboltok látták a legnagyobb kárát a bezárási hullámnak. Az Országos Kereskedelmi Szövetség arra számít, hogy a boltok bezárása a második félévben felgyorsul, ugyanis az árrésstop miatt a nagyobb láncok nyomott áron értékesítik az alapvető élelmiszerek egy széles körét, ami vonzóbbá teszi őket a kisebb kereskedelmi üzletekkel szemben, nehéz helyzetbe hozva őket.
100 ezer alá csökkent a kiskereskedelmi üzletek száma Magyarországon 2025 június végére - derült ki a KSH adataiból. Ugyanis egy év alatt országosan 102 624-ről 99 846-ra zsugorodott a bolthálózat, ami 2,7 százalékos visszaesést jelent.
Arányaiban a legtöbb üzlet Zala, Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar vármegyében zárt be: Zalában 3,5 százalékos volt a visszaesés, Bács-Kiskunban 3,6 százalék, míg Hajdú-Biharban 3,4 százalék a bezárási arány. Ezek a vármegyék adják az ország legkritikusabb értékeit, ami azt jelzi, hogy a kevésbé tehetős, illetve nagy kiterjedésű vidéki térségekben különösen nehéz fenntartani a kisebb boltok működését. A legkisebb csökkenést ezzel szemben Győr-Moson-Sopron mutatja 1,7 százalékkal.
A dunántúli vármegyék többségében 2-3 százalék közötti csökkenés látható. Veszprémben és Borsod-Abaúj-Zemplénben az országos átlagnál enyhébb a visszaesés, míg Vas és Tolna nagyjából a középmezőnyt képviseli. Zala kiugróan magas bezárási aránya különösen szembetűnő a térség többi megyéjéhez képest.
A keleti és dél-alföldi megyékben szintén több helyen 3 százalék feletti a visszaesés. Szabolcs-Szatmár-Beregben és Nógrádban 3,2 százalék, Békésben 2,7 százalék, Csongrád-Csanádban pedig 2,4 százalék a bezárási arány.
