A napozásnak vannak láthatatlan kockázatai is.
A kánikula beköszöntével sokan gondolkodás nélkül törölközőt ragadnak, és kifekszenek a napra, mondván, „egy kis szín csak jót tesz”. Pedig a bőrgyógyászok évek óta hangsúlyozzák: nemcsak a napégés, de maga a barnulás is a bőr károsodásának jele. Az UV-sugárzás hatásai összeadódnak, és már egyetlen komolyabb leégés is növeli a bőrrák – köztük a különösen agresszív melanóma – kockázatát. A védtelen bőr extrém sugárzás esetén akár 10 perc alatt is megéghet, és a napsütés a bőr öregedését is gyorsítja, ráncokkal és pigmentfoltokkal ajándékozva meg a túlzott napimádókat.
A tudatos védekezés nem merül ki a naptejben: a legbiztosabb módszer a nap kerülése a legforróbb órákban (11–15 óra között), árnyék keresése, a bőrt fedő könnyű ruházat, valamint széles karimájú kalap és UV-szűrős napszemüveg viselése. A fényvédő krémek csak akkor hatékonyak, ha bőségesen és rendszeresen újrakenjük őket – különösen úszás vagy izzadás után. És bár a napfény segíti a D-vitamin termelést, ennek eléréséhez bőven elég a napi pár perc szabadban tartózkodás. A napozás tehát lehet élmény, de csak akkor, ha az egészségünk nem fizeti meg az árát.
Nem árt tudni, hogy bizonyos körülmények tovább növelik a leégés veszélyét. A víz- és hófelületek például visszaverik a napsugarakat, így a strandon és a sípályán is indokolt a fényvédelem. Bizonyos gyógyszerek és növényi anyagok fényérzékenyítő hatásúak lehetnek, ilyenkor már mérsékelt sugárzás mellett is rövid idő alatt kialakulhat bőrpír vagy akár hólyagos égés. A napozás tehát nemcsak nyári szórakozás, hanem komoly kockázati tényező is – amit csak tudatos, következetes védelemmel lehet biztonságossá tenni.
